Társasházkezelés,közös képviselet,ingatlankezelés Felsőfokon!
A gyakorlatban is megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés átszervezése
A tavaly elfogadott és az idén hatályba lépett környezetvédelmi termékdíjról
szóló, 2011. évi LXXXV. törvény alapján, 2012-től az állami tulajdonban lévő
Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) hatás- és
feladatkörébe tartozik a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladék
teljes körű gyűjtésének és minél nagyobb - később a lehető legnagyobb -
arányú hasznosításának koordinációja.
Emellett ki kell dolgoznia a törvényben meghatározott hulladékgazdálkodási
célok eléréséhez szükséges eszköz- és feltételrendszerek kidolgozását,
valamint az egységes szemléletű rendszer működtetését.
A témával kapcsolatban a Dr. Varga József, a Vidékfejlesztési Minisztérium
szakmai tanácsadója a Közös Képviselők Napján tartott előadásában már
jelezte a várható változásokat, melyek ebben az évben a gyakorlatban is
érezhetőek lesznek.
Hazánkban 2012-től a szelektív hulladékgyűjtést végző közszolgáltatókkal az
OHÜ köti meg a tevékenységre szóló szolgáltatás-vásárlási szerződést. Ez
egyrészt az előző időszak utáni zavartalan átmenetet, a folytonosságot
biztosítja, másrészt - szoros együttműködő partnerekként - azt a közös célt
szolgálja, hogy a lakosság által kibocsátott települési szilárdhulladék a
szelektív gyűjtés eredményeként, a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon.
A szerződő partnerek azt is vállalják, hogy mindent megtesznek a szelektív
hulladékgyűjtés hatékonyságának növelése érdekében, azaz a lehető legnagyobb
mennyiségben gyűjtik vissza és hasznosíttatják a lakosságtól származó
csomagolási - a papír, a fém, a műanyag és az üveg, valamint az italos
kartondoboz - hulladékokat. Ehhez az OHÜ - a termékdíj-törvény
szellemiségének és előírásainak megfelelően - új alapokra helyezte a
szelektív hulladékgazdálkodást, amely nem pusztán a minél nagyobb arányú
gyűjtés-feldolgozás-hasznosítás hármas követelményrendszerét érvényesíti,
hanem - a hatékonyság javítása érdekében - a támogatási rendszert is
egységessé tette. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés ugyanis sok esetben
- főleg a kisebb vidéki településeken - veszteséges, ezért a
közszolgáltatókat anyagilag is ösztönzi az OHÜ, az egyébként közérdekű célok
és az európai uniós elvárások teljesítéséhez szükséges arányok elérése
érdekében.
Összesen mintegy 120 közszolgáltató jelezte együttműködési szándékát az
OHÜ-vel, e cégek működése több mint 8 millió embert érint Magyarországon. A
megállapodásoknak köszönhetően idén csaknem 80 ezer tonna lakossági
szelektív hulladék gyűjtése várható, ami 20-25 százalékos növekedést
jelenthet a tavalyi és a tavalyelőtti mennyiséghez képest.
Milyen szavazati arány szükséges a társasház energiatanúsítványának
elkészíttetéséhez?
A 2012-január 1-től hatályos 176/2008. (VI.30) Korm. rendelet 4. §-a az
alábbiakat tartalmazza:
"4. § (1) A tanúsítványt - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - az épület egészére kell kiállítani.
(2) A tanúsítvány - a tulajdonos döntése szerint - az 1. § (3) bekezdés b)
pontjában meghatározott esetekben kiállítható az épületnek egy önálló
rendeltetési egységére (lakására) is.
(3) A tanúsítvány az épület egészére állítható ki, ha az épületben levő
önálló rendeltetési egységek (lakások) fűtése, szellőzése, és a használati
melegvíz szolgáltatása azonos rendszerű vagy egy rendszert alkot.
Kiállítható az épület egészére a tanúsítvány akkor is, ha az épület
valamennyi eltérő önálló rendeltetési egységéről (lakásáról) készült
tanúsítvány rendelkezésre áll.
(4) Az azonos energetikai tulajdonságú önálló rendeltetési egységek
(lakások) tanúsításánál az egy önálló rendeltetési egységre (lakásra)
készített tanúsítvány alapján a további hasonló rendeltetési egység (lakás)
tanúsítványa kiállítható."
A jogszabályi rendelkezés szerint választható, hogy az egész épületre vagy
csak az adott lakásra készítik el a tanúsítványt. A társasházi törvény 56.
§-ában foglaltak alapján a tanúsítvány semmiképpen nem tartozhat a rendes
gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, mivel nem bővül az épület és nem is
alakítják át, illetve új épületberendezés sem létesül. Így a rendes
gazdálkodás körébe sorolva viszont nem kell hozzá minősített többség.
Figyelemmel azonban arra, hogy az egész épületre vonatkozó energia
tanúsítvány elkészíttetése több százezer forint, így mindenképpen közgyűlési
döntés szükséges róla.
A 2012.január 1-től hatályos rendeletben egyébként nem szerepel az energia
tanúsítvány kötelező alkalmazásának időpontja.
A rendelet 1. § (3)1 bekezdése szerint a következőkre terjed ki a hatálya:
a) új épület építése;
b) meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás)
ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
bb) egy évet meghaladó bérbeadása;
c) 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami
tulajdonú közhasználatú épület
A rendelkezés szerint az öröklési esetekre nem vonatkozik.
A távhővel kapcsolatos elszámolás kérdésében az energetikai tanúsítvány
megállapításai nem lehetnek ellentétesek a törvényi szabályozással és a
megosztásról minden esetben a közgyűlésnek kell döntenie.
Kötelező-e a felújítási alap képzése?
A felújítási alap képzését a társasházi törvény változatlanul nem teszi
kötelezővé, de minden társasháznak érdeke, hogy valamilyen formában képezzen
tartalékot a kötelező műszaki vizsgálatok elvégzésére, illetve az épületek
felújítására. A felújítási alap valóban nem csak külön bankszámlán kezelt
pénzösszeget jelent, hanem a közgyűlés döntésének megfelelően lehet
értékpapír, előtakarékossági szerződés stb.
Ahhoz azonban, hogy valaki pályázaton vegyen részt, illetve részesülhessen
például kamattámogatásban, ahhoz az szükséges, hogy legalább négy év óta
megfelelő tartalékot képezzen ilyen célra. (Mivel pályázni nem kötelező, úgy
az alap képzése sem az, de nagyon felelőtlen az a közösség amelyik nem hoz
létre felújítási alapot)
A felújítási alaphoz kapcsolódó jogszabály az alábbi rendelkezéseket
tartalmazza.
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 1.§
(2) bekezdése:
(2) Az e rendelet alapján nyújtható támogatások a következők:
a) lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény,
b) akadálymentesítési támogatás,
c) fiatalok otthonteremtési támogatása,
d) jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása,
e) kiegészítő kamattámogatás,
f) kamattámogatás lakóház felújításra és víziközmű létesítésére,
4. Lakóház-felújítási és víziközmű kamattámogatás
16.§ (1) A felújítási alapképzés (2) bekezdésben előírt mértékű teljesítése
és hitelintézetnél vagy a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII.
törvény (a továbbiakban: Ltp.) szerinti szakosított hitelintézetnél
elkülönített számlán történő elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti
tulajdonú és a társasház lakóépületek közös tulajdonú részeinek
korszerűsítéséhez, felújításához, hitelintézettől felvett kölcsön kamatának
megfizetéséhez a Magyar Állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a
támogatás alapjául szolgáló kölcsönügylet első 5 évében a kamat 70%-a, a
második 5 évében a kamat 35%-a. E támogatás nem vehető igénybe a "Sikeres
Magyarországért" Panel Plusz Hitelprogram keretében nyújtott kölcsön
törlesztéséhez.
(2) A társasház lakóépület közös tulajdonban álló, valamint a
lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek felújításához az (1)
bekezdésben meghatározott kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a
felújítási hozzájárulás havi mértéke
a) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 15 éven
belül: felvonó nélküli lakóépület lakásainál 6 Ft/m2-nél, felvonóval
rendelkező lakóépület lakásainál 8 Ft/m2-nél,
b) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 16. évtől
a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig; felvonó nélküli
lakóépület lakásainál 10 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület
lakásainál 12 Ft/m2-nél nem kevesebb.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem nyújtható, ha
a) a társasház vagy a lakásszövetkezet legalább a (2) bekezdés szerinti
mértékben alapot nem képez, az alap pénzeszközeit nem hitelintézeti vagy
Ltp. szerinti szakosított hitelintézeti elkülönített számlán helyezi el,
vagy azt részben vagy egészben nem felújítási munkákra használta fel, vagy
b) a társasház, vagy a lakásszövetkezet az első közgyűlésétől, vagy ha az
épület használatbavétele későbbi időpontra esik úgy ettől, vagy az
értékesítés céljára épített lakóépület birtokbavételétől számított 90 napon
belül az előírt mértékkel az alapképzés megkezdését elmulasztotta,
c) a társasház, vagy a lakásszövetkezet az e § szerinti felújítási alap
képzését hitelintézet vagy Ltp. szerinti szakosított hitelintézet által
kiállított igazolással legalább 2 évre visszamenőleg, vagy ha a felújítási
alap képzésének megkezdésére előírt b) pont szerinti határidő ennél
rövidebb, úgy ezen időszakra nem igazolja.
(4) Támogatás a (3) bekezdés b) pontjában foglalt határidő elmulasztása
esetén akkor nyújtható, ha a képzés megkezdése időpontjától számított
folyamatos és előírt mértékű teljesítés mellett legalább 2 év már eltelt.
(5) E rendelet alkalmazásánál felújítási munkák fogalmára a társasházakról
szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 56.§-ának 2.3 pontjában meghatározottak az
irányadók.
(6) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a
vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet
alapján működő vízgazdálkodási társulat útján megvalósuló helyi jelentőségű
közcélú közműlétesítményeknek, vagy egyedi szennyvízelvezetés építéséhez a
lakosság érdekeltségi hozzájárulásból fedezett munkáihoz felvett hitel
kamatainak a törlesztés első öt évében 70%-át, a második öt évében 35%-át -
a kölcsönt igénylő társulat helyett - a költségvetés a hitelintézetnek
megtéríti, függetlenül attól, hogy a beruházást vagy a beruházás
lebonyolítását ki végzi. A kamatkedvezmény számítási alapja legfeljebb az
egy éves futamidejű állampapír referenciahozama tárgyév január 1-jét
megelőző féléves átlagának 1,3-szerese lehet. A kedvezményes kölcsön összege
legfeljebb a halasztott vagy részletfizetéssel teljesítendő lakossági
közműfejlesztési hozzájárulás összege, amely a halasztott vagy
részletfizetéssel érintett ingatlanonként legfeljebb 200 ezer forint lehet.
A kölcsön folyósítása szakaszosan - a támogatási cél teljesítését igazoló
számla alapján - történik. Az önkormányzat vagy a társulat által a hitel
futamideje alatt a kivitelezést végző szervezettel kötött szerződés alapján
- közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai
berendezés-, felvonulási terület bérlet, adásvétel stb. jogcímen, vagy
alvállalkozói munkavégzés során - és a lakossági közműfejlesztési
hozzájárulásként beszedett bevételeket negyedévenként a kamattámogatott
hitel tőketörlesztésére és kamattörlesztésre kell fordítani. Új települési
szennyvízközmű-rendszer megvalósítása esetén a kamatkedvezmény
igénybevételének feltétele az önkormányzat arról tett nyilatkozata, hogy a
beruházás üzembe helyezésétől számított öt éven belül
csatornadíj-támogatásra nem tart igényt. E hitel törlesztését az utolsó
folyósítást követő ötvennégy hónapon belül meg kell kezdeni.
(7) A (6) bekezdés szerinti új települési szennyvízközmű-rendszer
beruházásnak minősül az a fejlesztés, amelynek keretében az ellátatlan
településen szennyvízcsatorna-hálózat épül és/vagy új tisztítómű létesül,
vagy meglévő tisztítómű kapacitásbővítése valósul meg.
(8)
(9) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás nem nyújtható az Ltp. szerint
megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított alacsony, nem
változó kamatozású lakáskölcsönre.
(10) Az (1) bekezdés szerinti kamattámogatott kölcsön igénybevételének
feltétele, hogy a társasház, vagy a lakásszövetkezet vállalja, hogy a
hitelintézet részére a hitelintézet által elfogadott költségvetésben
szereplő teljes felújítási költség legalább 70%-áról a társasház, vagy a
lakásszövetkezet nevére kiállított számlákat legkésőbb az utolsó kölcsönrész
folyósításáig bemutatja.
2. Lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása
28.§ (1) A panel, a közép-, és nagyblokk, az alagútzsalu, az öntött, a
vasbeton vázas és az egyéb előre gyártott technológia felhasználásával épült
lakóépület energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására a Lakóépületek és
környezetük felújításának támogatása előirányzatból a következő célokra
nyújtható támogatás:
a) nyílászárók energiatakarékos felújítása, vagy cseréje,
b) homlokzatok és födémek utólagos hőszigetelése,
c) épületgépészeti és épületvillamos rendszerek korszerűsítése, felújítása,
d) felvonó-berendezés korszerűsítése, felújítása,
e) a megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók
megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az
energiatermelésre, a tárolásra, az energia szállítására és a hálózatba való
esetleges visszatáplálására.
(2) A távhővel ellátott lakóépületek hőfogyasztása szabályozási
lehetőségének megteremtésére (a továbbiakban: ÖKO-Program) a Lakóépületek és
környezetük felújításának támogatása előirányzatból a következő célokra
nyújtható támogatás:
a) a hőleadók egyedi szabályozásához szükséges berendezések (termosztatikus
szelepek) lakásonkénti beszerelése,
b) a lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére, vagy az épület
hőfogyasztásának lakásonkénti költségmegosztására alkalmas mérőeszközök
(hőmennyiségmérők és/vagy költségmegosztók) lakásonkénti beszerelése,
c) az épület közös tulajdonát képező fűtési rendszernek az átalakítása, ezen
belül:
1. strangszabályozók beépítése vagy cseréje,
2. az egycsöves fűtési rendszer átalakítása a hőleadók elé beépített átkötő
szakaszokkal, vagy az egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési
rendszer kialakítása.
29.§ (1) A 28.§ (1) bekezdése szerinti állami támogatás mértéke a támogatás
szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 1/3-a, de legfeljebb
lakásonként 500 000 forint. A pályázónak saját erőként a bekerülési költség
legalább 2/3-át kell biztosítani. Az önkormányzat, mint támogató - az adott
épület esetében - részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő
saját részt.
(2) A 28.§ (2) bekezdése szerinti állami támogatás mértéke a támogatás
szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 50%-a, de legfeljebb
lakásonként 77 000 forint. Az önkormányzat, mint támogató - az adott épület
esetében - részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját
részt.
29/A.§ A Kormány az ÖKO-Program pályázatkezelő szervezeteként az Építésügyi
Minőségellenőrző Innovációs Közhasznú Társaságot jelöli ki.
29/B.§
6. Egycsatornás Gyűjtő Kémények (Termofor Kémények) Felújítási Programja
32/C.§ (1) A Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása
előirányzatából vissza nem térítendő támogatás nyújtható a lakóépületében
lévő termofor kémények felújításához. Támogatás csak a lakásokhoz tartozó
kéményszakaszok felújításához nyújtható. Az egyéb nem lakáscélú helyiségekre
jutó kéményszakaszok felújítási költségeihez az állami támogatás nem vehető
igénybe.
(2) Az állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető
bekerülési költség maximum 40%-a, de legfeljebb lakásonként 150 000 forint.
A pályázónak saját erőként a bekerülési költség legalább 60%-át kell
biztosítania. Az önkormányzat mint támogató - az adott épület esetében -
részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt.
8. A programok közös szabályai
33.§ (1) A 26.§-ban, a 27/A.§-ban, a 27/B.§-ban, a 28.§-ban, a 30.§-ban, a
32/A.§-ban, a 32/B.§-ban, a 32/C.§-ban, valamint a 32/D.§-ban meghatározott
előirányzatokat (a továbbiakban: Előirányzat) a miniszter kezeli.
34.§ (1) Az Előirányzatból kizárólag önkormányzatok, egyházak, társasházak
és lakásszövetkezetek részére nyújtható támogatás.
(2) Támogatás kizárólag azon pályázó részére és olyan pályázat alapján
nyújtható, amely megfelel e rendeletben és a pályázati kiírásban szereplő
követelményeknek.
(3) A lakóépületben elhelyezkedő nem lakáscélú helyiségek - üzlet, iroda
stb. -, valamint a jogi személyiségű, illetve jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlanok tulajdonosaira jutó
költségek fedezetére állami támogatás nem vehető igénybe, kivéve a 26.
§-ban, a 27/A. §-ban, valamint a 27/B. §-ban foglaltak alapján önkormányzati
tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítása esetén.
(4) Az Előirányzatból kell finanszírozni az előirányzat működtetésével,
kezelésével, felhasználásával, a szerződések előkészítésével,
nyilvántartásának egyes tárgyi és személyi feltételeivel, ellenőrzésével, a
pályázati rendszer ismertetésével, közzétételével, valamint a lakásszektort
érintő döntéseket megalapozó és eredményeit értékelő kutatásokkal,
tanulmányokkal kapcsolatos költségeket.
(5) A tárgyévben szerződéssel lekötött támogatás folyósítása a következő
évekre átvihető.
35.§ (1) Az Előirányzatból támogatások kizárólag pályázat útján nyújthatók.
(2)
(3) A pályázati felhívást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő
Hivatalos Értesítőben és legalább egy országos terjesztésű napilapban kell a
pályázat kiírójának megjelentetnie. A pályázati felhívást a miniszternek az
általa vezetett minisztérium internetes honlapján is közzé kell tennie.
(4) A pályázati felhívásnak, illetőleg a pályázati útmutatónak tartalmaznia
kell a támogatási célt és az ennek megvalósítását szolgáló jogcímeket, a
támogatás elnyerésének feltételeit, az eljárási szabályokat, az éves szinten
felhasználható támogatás összegét, a támogatás folyósítására megkötendő
szerződés követelményrendszerét, valamint a pályázat benyújtására előírt
határidőt, a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó
dokumentumok, adatlapok és nyilatkozatok listáját, az alkalmazandó
költségelvű lakbérszámítás módszerét, a nagyvárosi lakóépülettömb, az
iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos
korszerűsítési, felújítási programjának támogatható munkafázisait.
(5)
36.§ (1) Pályázatot - kivéve a nyugdíjasházak és idősek otthona létesítését,
a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítését és felújítását, ahol
a pályázók a 26. § (1) bekezdésében meghatározott egyházak, valamint az
idősek otthona létesítése esetében megyei önkormányzatok is lehetnek -
önkormányzatok, társasházak és lakásszövetkezetek nyújthatnak be.
(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt címre kell benyújtani.
(3) Egy pályázó több pályázatot is benyújthat, de egy pályázatban csak egy
támogatási jogcím szerepelhet.
(4) A pályázók - a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések
betartásával - írásban megállapodást köthetnek olyan természetes
személyekkel, illetve a Ptk. 685.§ c) pontja szerinti gazdálkodó
szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, továbbá egyházi jogi
személyekkel (a továbbiakban együtt: együttműködő szerv), amelyek
támogatóként vagy vállalkozóként szerepet vállalnak a pályázat tárgyát
képező és a létesítéstől számított legalább húsz évig teljes mértékben a
pályázó tulajdonában maradó bérlakás üzemeltetésében.
(5) A nyertes pályázatok megvalósítása során kizárólag az építési termékek
műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba
hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló jogszabály
szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező anyagokat, termékeket lehet
felhasználni.
37.§ (1) Több önkormányzat együttesen is nyújthat be pályázatot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázat esetén az önkormányzatoknak egymás
között kell megállapodniuk arról, hogy melyik önkormányzat képviseli a
pályázókat.
38.§ (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó azonosító adatait,
b) a támogatási jogcím megnevezését, a támogatandó program megvalósítási
helyét és időtartamát, a beruházás költségét, a hozzájárulás mértékét, a
megvalósítás részletes leírását,
c) a projekt megvalósulásának időigényét, az igényelt támogatás összegét és
felhasználásának tervezett ütemét,
d) több önkormányzat összefogása esetén a 37. § (2) bekezdésében
meghatározott megállapodás tényét,
e) együttműködő szervek bekapcsolódása esetén a 36. § (4) bekezdésében
meghatározott megállapodás másolati példányát,
f) a lakások bérbeadásának, valamint a lakásfenntartási támogatás
feltételeiről szóló önkormányzati rendeletet,
g) a képviselő-testületi határozatot az önkormányzati tulajdonú
bérlakásállomány növeléséről, nem önkormányzati pályázat esetén az arra
jogosult döntését a nyugdíjasház létesítéséről,
h) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, információkat,
i) új lakás építése esetén az építési telek, önkormányzati tulajdonban lévő
ingatlan lakás céljára történő átalakítása esetén az ingatlan tulajdoni
lapjának 30 napnál nem régebbi másolatát.
(2) A pályázó írásbeli nyilatkozatot köteles csatolni:
a) a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes
körűségéről, valódiságáról és hitelességéről, a saját források meglétéről,
b) arról, hogy köztartozásmentes, és nem áll adósságrendezési eljárás alatt,
c) a pályázat tárgyának megvalósításához más költségvetési előirányzatból
igényelt vagy elnyert támogatásokról (ideértve a területfejlesztési tanácsok
rendelkezési jogkörében kezelt támogatásokat is),
d) annak tudomásulvételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének
megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program
megvalósítási helye e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozható,
e) arról a hozzájárulásáról, hogy a pályázat megvalósulásának
szabályszerűségét, a támogatás rendeltetésszerű felhasználását a
jogszabályban meghatározott szervek ellenőrizzék.
(3) A 26.§ (1) bekezdése, a 27/A.§ (1) bekezdése, továbbá a 27/B.§ (1)
bekezdése szerinti jogcímekre benyújtott pályázat esetén a pályázónak
írásban vállalnia kell, hogy a létesítéstől számított legalább 20 évig
tulajdonában maradó bérlakásokat, garzonházat, nyugdíjasházat, idősek
otthonát a pályázott jogcímnek és a rendeltetésének megfelelően hasznosítja,
továbbá a lakóépületet, valamint annak berendezéseit karbantartja, szükség
esetén felújítja. A miniszter a pályázó kérelemére - amennyiben a pályázó
igazolja, hogy a bérlakást, garzonházat, nyugdíjasházat vagy idősek otthonát
a pályázott jogcímnek megfelelően hasznosítani nem tudja - engedélyezi a
pályázott jogcímtől eltérő, de a településen felmerült igényeknek megfelelő,
az Nytv. 26.§-a szerinti lakcímbejelentési kötelezettséggel járó lakhatási
célra történő hasznosítását.
(4) Az önkormányzat, az egyház, illetőleg a társasház és a lakásszövetkezet
köteles a támogatással megvalósuló épülettel, lakással kapcsolatos
bevételeket és kiadásokat támogatási jogcímenként elkülönített számlán
nyilvántartani, és erről a minisztert a támogatási szerződés szerint
tájékoztatni.
39.§ (1) A támogatás nyújtásáról a miniszter dönt.
(2)
(3) A pályázatok elbírálásáról emlékeztetőt kell készíteni, amely
tartalmazza az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok
értékelését, az értékelés legfontosabb szempontjait.
(4) A pályázat eredményéről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül
írásban kapnak értesítést.
(5) Az elfogadott pályázatokat a pályázó, a támogatás tárgya, a támogatás
összege, a támogatott program megvalósítási helye megnevezésével a miniszter
által vezetett központi államigazgatási szerv internetes honlapján közzé
kell tenni.
(6) A pályázat benyújtása előtt megkezdett programra támogatás nem adható. A
megkezdés időpontjának építési beruházás esetén az építési naplóba történt
első bejegyzés időpontját, egyéb program esetén az első pénzügyi kifizetés
időpontját kell tekinteni.
40.§ (1) A miniszter vagy megbízottja a támogatói döntés meghozatalától
számított 12 hónapon belül támogatási szerződést köt a nyertes pályázóval.
(2) Ha a beruházás megvalósítása során a beruházás költségei a támogatásban
részesített pályázatban megjelölt költségeknél alacsonyabbak, az állami
támogatás összege ezzel arányosan csökken. Az állami támogatás összege abban
az esetben sem nő, ha a pályázónak a beruházás megvalósítása során a
pályázatban megjelölthöz képest többletköltségei merülnek fel. Ezt a pályázó
saját forrásából finanszírozza.
(3) A támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása vagy a támogatási
szerződésben foglalt egyéb kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése,
továbbá a 38. § (2) bekezdésében szereplő nyilatkozatok bármelyikének
visszavonása vagy az abban foglaltak megszegése esetén a támogatás
visszavonható.
(4) A támogatás visszavonása esetén a már igénybe vett támogatás egészét, az
igénybevétel napjától a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti kamattal növelt
összegben kell visszafizetni.
(5)
41.§ (1) A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott
forrásösszetétel szerinti pénzügyi és időbeli ütemezésben, a készültségi
fokkal arányosan és utólagosan, pályázó által benyújtott számlák és
teljesítést igazoló dokumentumok, illetőleg ezek ellenőrzése alapján
történik. A teljesítésigazolásban a pályázó nyilatkozni tartozik arról, hogy
a támogatás feltételéül vállalt kötelezettségek a támogatási szerződésnek
megfelelően teljesültek, a forrásokat rendeltetésszerűen és maradéktalanul a
szerződésben meghatározott feladatra használták fel.
(2) A folyósítás a készpénzben vállalt saját forrás és az állami támogatás
arányában történik, a támogatási szerződésben meghatározott feladatok
elvégzését követően.
(3) A támogatás folyósítását a Kincstár a miniszter rendelkezése,
utalványozása alapján végzi.
(4) A támogatás kifizetése csak akkor rendelhető el, illetve teljesíthető,
ha az önkormányzat, társasház, lakásszövetkezet, illetve egyház
köztartozásmentesnek minősül, amelyről minden számla benyújtása esetén a
pályázónak nyilatkoznia kell. Az utalványozó köteles felfüggeszteni az
esedékes támogatások folyósítását a köztartozás fennállásáig.
42.§ A támogatott program akkor tekinthető befejezettnek, illetőleg
megvalósultnak, ha a támogatási szerződésben megjelölt feladat a
szerződésben meghatározottak szerint és a hatósági engedélyekben
foglaltaknak megfelelően teljesült. Erről a tényről szakmai beszámolóval,
bizonylatokkal és hatósági nyilatkozatokkal alátámasztva számol be a pályázó
a miniszternek.
43.§ (1) A miniszter vagy megbízottja a támogatási szerződés betartását és a
támogatás rendeltetésszerű felhasználását, illetve a szerződésben foglaltak
teljesítését a helyszínen is ellenőrizheti.
(2) Az önkormányzat, az egyház, a társasház, lakásszövetkezet köteles a
támogatás felhasználását ellenőrzés céljából elkülönítetten nyilvántartani.
(3) A pályázat útján elnyert támogatással létrehozott, az önkormányzat
tulajdonát képező bérlakásra, garzonházra, nyugdíjasházra, idősek otthonára
a miniszter vagy megbízottja kérelmére 20 éves időtartamra elidegenítési és
terhelési tilalmat kell feljegyezni a Magyar Állam javára az
ingatlan-nyilvántartásba. A tilalmat a miniszter vagy megbízottja által
kiadott törlési engedély alapján kell az ingatlan-nyilvántartásból törölni.
(4) Az elidegenítési és terhelési tilalom lejáratát követően a bérlakás
értékesítése esetén az annak eladásából származó bevételt az önkormányzat
csak a tulajdonában lévő lakóépületek üzemeltetésére, karbantartására,
korszerűsítésére, felújítására és új bérlakások létesítésére használhatja
fel.
IX.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
44.§ (1) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban a
Magyar Államot a Kincstár képviseli, a VIII. fejezet kivételével. A VIII.
fejezettel kapcsolatos polgári jogviszonyban a Magyar Államot a miniszter
képviseli.
(2) A Kincstár, valamint az önkormányzat jegyzőjének az e rendeletben
szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvényt266 kell alkalmazni. Nem minősül hatósági
eljárásnak a 18. § (8) bekezdésében szabályozott ellenőrzés.
47.§ (1) E rendeletnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.
31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Módr.)
a) 2.§-ával megállapított 2.§ (5) bekezdés a) pontját, 10.§-ával
megállapított 25/C.§-át, és 11.§-ával megállapított 38.§ (3) bekezdését - a
Kincstár vagy bíróság által jogerősen elbírált esetek kivételével - a Módr.
hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre, vagy folyósított
támogatásokra is alkalmazni kell,
b) 4.§-ával megállapított 5/C.§ (2) bekezdését, 5.§ (1)-(3) bekezdésével
megállapított 16.§ (1), (3), (4) és (10) bekezdéseit, 6.§-sal megállapított
18.§ (12) bekezdését, 7.§-ával megállapított 20.§ (8) bekezdés a) pontját,
8.§-ával megállapított 21.§ (4) bekezdését és 9.§-ával megállapított 24.§
(2), (5), (6) és (10) bekezdéseit a Módr. hatálybalépését követően
benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a Módr. 3.§-ával megállapított 5/A.§ (2) bekezdését a
Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott azon támogatási kérelmekre is
alkalmazni kell, melyeknél a szerződéskötési kötelezettség beálltára még nem
került sor.
(A jogszabályból csak részleteket tartalmaz a fenti anyag, főleg a
társasházakra és lakásszövetkezetekre vonatkozó részek kerültek kiemelésre.)
A fentiek részletesen bemutatják a pályázati lehetőségeket, a támogatás
elnyerésének feltételeit, valamint az elszámolással kapcsolatos tudnivalókat
is.
A jogszabály ismerete valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy minden társasház
és lakásszövetkezet gondoskodik a rögzített felújítási alap elkülönítéséről
a rendelkezésre álló lehetőségek figyelembe vételével.
Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (ELMŰ) híre: Megváltozott a fizetési
rendszer az ügyfélszolgálatokon!
Megszűnt a készpénzfizetési lehetőség az ügyfélszolgálati irodákon. Az
irodák pénztáraiban a készpénzfizetétési lehetőség megszűnik, azonban a
bankkártyával történő fizetési lehetőség megmarad, amelyet az ügyfélfogadási
idő végéig lehet igénybe venni.
A készpénzes fizetés helyett az alábbi gyors, kényelmes fizetési
lehetőségeket ajánljuk a számlák befizetésére:
- Csoportos díjbeszedés:
Mindössze megbízást kell adnia a számlavezető bankjának, hogy havi
villamosenergia-számlájának összegét leemelhessük bankszámlájáról. Önnek a
továbbiakban nincs teendője számlabefizetésével.
- Átutalás:
Egyedi banki átutalás, amely történhet akár internetbankon keresztül is.
- OTP bank ATM bankautomatáin keresztül:
Bármilyen típusú bank - és hitelkártyát használhat, a tranzakcióhoz a
villamosenergia-számláján található vevőkódra van szüksége. A tranzakció
díjmentes.
- Az ELMŰ számlavezető bankjában történő befizetéssel:
Lehetőség van a számlán szereplő kedvezményezetti bankszámlaszámra történő
befizetésre is a számlavezető bankban. Feltétlenül tüntesse fel a
vevőkódját, illetve a számla sorszámát.
Elektronikus számlázás igényelhető a www.tavszamla.hu vagy a www.dijnet.hu
oldalon a regisztrációt követően.
Az elektronikus számla ugyanazokat a számlaadatokat tartalmazza, mint a
hagyományos papíralapú számla, de attól eltérően kizárólag elektronikus
formában kerül kiállításra. Megfelel az elektronikus számlára vonatkozó
jogszabályi előírásoknak, elektronikus aláírással és a kiállítás időpontját
hitelesítő időbélyegzővel rendelkezik, elektronikus formában hiteles.
Elektronikus számláit fizetheti csoportos beszedéssel, egyedi átutalással,
illetve bankkártyával.
INDULÁSRA MEGJELENET A NAPKOLLEKTOROS PÁLYÁZATI KIÍRÁS (2011-10-28)
Október 25-től adhatók be a napkollektoros pályázatok, melyeket december 31-ig, vagy a közel 3 milliárd forin keret kimerüléséig fogadnak be. A pesszimista megjegyzések szerint csak annyit jelent, hogy nem két nap alatt fogy el a pénz - mint az augusztusi ZBR esetében - hanem akár egy hétig is kitart. Mindenesetre a kisebb beruházási költségek miatt sokkal többen juthatnak forráshoz, mint a komplett felújítást előtérbe helyező ZBR esetében.
Új Széchenyi Terv - Zöld Beruházási Rendszer
„Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő,
használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló
napkollektor-rendszer kiépítése alprogram"
Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-NAP-2011
TÁJÉKOZTATÓ
A Pályázati Útmutató, Kézikönyv és az elektronikus adatlapok közzétételét megelőzően a pályázathoz szükséges benyújtandó dokumentumokról.
Tisztelt Pályázó!
Ahhoz, hogy pályázatának benyújtásában segítségére legyünk kérjük, figyelmesen olvassa el az alábbi információkat.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a pályázatot kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújthatja be a kollektorrendszer-telepítés helyszínéül szolgáló ingatlan - tulajdoni lapon szereplő - valamelyik tulajdonosa, vagy a társasház közös képviselője.
I. Ügyfélkapus regisztráció
Az ügyfélkapu a személyazonosítást és a jogszerű nyilatkozat-tételt szolgálja, első lépésként itt kell regisztrálnia a pályázónak. Kizárólag az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező személy töltheti ki a pályázati űrlapokat.
A magyarországi okmányirodai hálózat bármelyikében, vagy más felhatalmazott intézményekben - ingyenesen - regisztrálhatják magukat az ügyfélkapun.
A kezdeti személyes megjelenést követően a további ügyintézéshez nem szükséges személyesen megjelenni, a továbbiakban ez elektronikus módon történik.
Ügyfélkapujukat a www.magyarország.hu közszolgálati portál számtalan ügyfélbarát szolgáltatásához felhasználhatják a jövőben.
További információk: https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/
Figyelem!
Ideiglenes ügyfélkapus regisztráció nem elegendő a személyes adatok viszontazonosításához, illetve a pályázati űrlapok hitelesítéséhez. Az interneten a személyes adatok megadásával indított ideiglenes regisztrációt - egyszeri - személyes megjelenéssel és az okmányaink bemutatásával kell véglegesíteniük.
Okmányirodák országszerte megtalálhatók:
https://ugyintezes.magyarorszag.hu/okmanyiroda/tajekoztato
II. Magánszemélyek és társasházak esetében is a pályázati
adatlapok kitöltése előtt rendelkezésre kell, hogy álljanak az
alábbi dokumentumok, mivel az elektronikus adatlapokat ezek
alapján kell kitölteni.
• A beruházással érintett ingatlan 1 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapja, társasházak esetében tulajdoni törzslap (nem hiteles elegendő);
• Gépészeti kapcsolási rajz a gépésztervező aláírásával és
jogosultságának feltüntetésével;
• Bankszámla igazolás (a pályázó bankszámlájának azonosítására, lehet a szerződés vagy a banktól kért igazolás);
• Pályázó nevére és a beruházás címére szóló, cégszerűen aláírt teljes körű tervezői és kivitelezői árajánlat;
• Kivitelezői előszerződés (saját kivitelezés nem támogatható) Az
árajánlatot adó, a kivitelezést végző vállalkozóval kötött előszerződés a pályázatban foglalt napkollektor-telepítési munkálatokra vonatkozóan, mely a támogatói döntést követően lép hatályba;
• Társasházak esetében hitelesített közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat, mely tartalmazza a lakók meghatalmazását a képviselő részére a pályázat benyújtásáról, a beruházás tartalmáról, költségeiről, a kivitelezőről és végrehajtásáról.
A költségvetési adatlap kitöltésének alapjául szolgáló árajánlatnak
minden esetben tartalmaznia kell:
- a pályázó nevét;
- a beruházás címét;
- az árajánlat adó nevét, címét, cégszerű aláírását;
- a telepíteni kívánt berendezések műszaki paramétereit valamint az elvárt műszaki paramétereknek való megfelelést igazoló szállítói megfelelőségi nyilatkozatot;
- az árakat tételesen forintban megadva, bruttó összegek feltüntetésével.
A közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának kötelező tartalmi részei:
- döntés a beruházás tartalmáról;
- döntés a beruházás teljes költségről;
- döntés az igényelt állami támogatás összegéről;
- döntés a saját erő összegének vállalásáról;
- döntés a munkák elvégzéséhez való hozzájárulásról;
- a határozathozatal szavazataránya;
- közgyűlés dátuma,
- közös képviselő és hitelesítők aláírása.
KONVEKTORRÓL CIRKÓRA VÁLTOTTUNK - KI FIZETI A KÉMÉNYBÉLELÉST? (2011-10-12)
A társasház közös tulajdonába tartozik valóban a kémény, mint szerkezet (a megépített téglás oldalfal és a tető fölé felnyúló rész) azonban a kémény belső falainak szükségszerű borítása már a tulajdonosok többségének döntésétől függ. Vagyis megállapodhatnak abban, hogy mindenkinek a kéménybélelését a közös kassza terhére teljesítik, de dönthetnek úgy is, hogy a mindenkori lakás tulajdonosa fizeti a költségeket, hiszen az ő fűtési módjának megváltoztatása miatt kerül sor pl. a kéménybélelésre.
Ha a múltban valakinek a kéményét a közösség pénzéből bélelték ki, akkor a precedens miatt, a többi tulajdonos is joggal nyújthatja be igényét az ilyen módon történő finanszírozásra.
Amennyiben a kéményekbe nem egy, hanem több lakás is be van csatlakoztatva, akkor mindenképpen közösen kell állni a felmerülő kémény bélelés költségét.
NAPENERGIÁT HASZNOSÍTÓ PÁLYÁZAT INDUL 2,97 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKBEN (2011-10-12)
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2,97 milliárd forint keretösszegben ír ki pályázatot az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszerek beszerzésére, és telepítésére, amelynek forrásait a nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítés bevételeiből biztosítják - jelentette be Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. október 12-én, Kaposváron.
A használati-melegvíz előállítására, épületek fűtésére, vagy ezen célok kombinált, esetleg egyéb hőigények kielégítésére is szolgáló, többcélú napkollektoros rendszerek beszerzésére és telepítésére magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak majd be pályázatot. A támogatható tevékenységek közé tartozik - a lakóingatlan építési technológiájától függetlenül - a napkollektorból és csatlakozó elemekből álló rendszer és annak telepítése is. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. A munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 30 százalékánál. A telepítendő napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglévő gépészeti rendszeréhez és egész évben működőképesnek kell lennie.
A meglévő lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentését, valamint energiahatékonyságának javítását célzó rendszerek telepítését - amennyiben azokhoz pályázati pénzeket is igénybe vettek - kizárólag az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. által regisztrált kivitelező végezheti el. A vállalkozások a kivitelezok.emi.hu oldalon regisztrálhatnak.
A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, utófinanszírozású. A pályázatok 2011. október 25. és 2011. december 31. között, vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be. A pályázatok elbírálása a benyújtás sorrendjében, szakaszos rendszerben történik.
SZERZŐDÉS NÉLKÜLI, KIFIZETETT, DE BEFEJEZETLEN FELÚJÍTÁS - KI A FELELŐS? (2011-09-20)
A társasház nevében a társasházakról szóló 2003. éviCXXXIII. törvény 43. §-a alapján a közgyűlés döntéseit a jogszabályoknak megfelelően köteles végrehajtani. Meg kell nézni, hogy a közgyűlés milyen módon döntött a tetőjavításról: meghatározta-e, hogy ki legyen a kivitelező, illetve árat is megállapított-e? Döntöttek-e arról, hogy műszaki ellenőrt kérnek fel a munka figyelemmel kísérésével, illetve átvételével?
Ha erre vonatkozóan nem adtak útmutatást a közös képviselőnek, akkor a felelősséget közösen kell felvállalni.
Meg kell nézni azt is, hogy a társasház Számvizsgáló Bizottsága milyen módon végezte el az ellenőrzést, felhívta-e a figyelmet arra, hogy szerződés hiányában nehéz lesz a garanciális javítás elvégzését megkövetelni?
Mindezeken túl természetesen elsősorban a közös képviselő a felelős azért, hogy nagyobb összegű munkára nem kötött írásbeli szerződést, nem gondoskodott a megfelelő átadás-átvételről.
A kár enyhítése érdekében szükséges minden intézkedést megtenni: tértivevényes levélben felszólítani a kivitelezőt a hiba kijavítására, ha arra nem hajlandó, akkor lehet panasszal fordulni az Iparkamarához, vagy a vállalkozó szakmai érdekképviseleti szervéhez. Ha minden eredménytelen lenne, akkor egy szakértőt kell felkérni, aki megállapítja, hogy milyen hibákkal készítette el a tetőjavítást, valamint megadja azt az értéket, amelyen a hibákat ki lehet javítani. Ezen összegre vonatkozóan pedig polgári pert indíthat a társasház a kivitelező vállalkozóval szemben. Sajnos azzal viszont számolni kell, hogy az eljárások hosszadalmasak és addig is szükséges lehet a tetőbeázások megszüntetése. A javítás költségét ugyancsak lehet perelni a kivitelezőtől.
EGYSÉGES HATÓSÁGI ÁRAZÁS A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBAN IS (2011-09-20)
A kormányzat szabályozási eszközökkel érheti el, hogy az indokolatlan tarifaelemek kikerüljenek a távhőszolgáltatás árából. Az extraprofit elkönyvelése az egyetemes szolgáltatói körben a továbbiakban nem megengedhető, így az új előírások a korábban általános, 8-10 százalékos nyereséget legfeljebb 4-4,5 százalékban korlátozzák - hangsúlyozta Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 58. Vándorgyűlésén.
A kormány már hatósági árat alkalmaz a gáz és a villanyáram árának megállapításában, és ugyanezt tervezi a víz-, a csatorna- és a hulladékszállítási díjak esetében is, a rezsiköltségek emelkedésének megfékezése, a háztartások kiadásainak mérséklése érdekében.
A Magyar Energia Hivatal az augusztus 31-i határidőig benyújtotta javaslatát az új távhő árszabályozásra és az alkalmazandó árakra. Ennek alapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előkészítette, és hamarosan társadalmi egyeztetésre is bocsátja a miniszteri rendelet tervezetét. A távhőszolgáltatás a tervezett változások nyomán az ország minden részén egységes díjszerkezettel és árképzési elvekkel, az állam erős szerepvállalásával működik majd, ezzel szolgálva a fogyasztók érdekeit.
A szaktárca sürgősségi tárgyalást kérve nyújtja be az Országgyűlés elé a távhőszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot azért, hogy az október elsején, a távhő hatósági ármegállapításával együtt hatályba léphessen. Ez a törvénymódosítás teremti meg a távhőtámogatás új rendszerének alapját, a termelő helyett a hőszolgáltatót támogatására térve át. A támogatást a MAVIR folyósítja majd egy elkülönített számla terhére. A folyósítást és a jogosultságot a Magyar Energia Hivatal folyamatosan ellenőrzi.
A jelenlegi szétszabdalt, átláthatatlan, pazarló, a fogyasztókat indokolatlan költségekkel terhelő távhőszolgáltatási rendszer gyökeres átalakítására van szükség ahhoz, hogy a lakossági terhek növekedését meg lehessen akadályozni. Ennek érdekében a jövőben szükséges a távhőszolgáltatók hőkörzeti szintű vizsgálata, a termelők és a szolgáltatók költségeinek tételes, helyszíni vizsgálata, a távhő szektor pontos mérési és szigorú elszámolási rendszereinek kiépítése, valamint a Magyar Energia Hivatal ellenőrzési tervének elkészítése is - hangsúlyozta Bencsik János.
NFM
KINEK A TULAJDONA AZ ERKÉLYKORLÁT? (2011-09-14)
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése szerint az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát, a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljáró szolgáló helyiségen belül van. Ennek alapján az erkélyek szerkezeti részei: korlátok és üveglapok is közös tulajdonban vannak, kivéve az erkélyek járólapjait. Viszont a járólapok alatt lévő épületszerkezet - általában ennek a szigetelési hibája okoz több beázást - ugyancsak a közös tulajdon része.
SÜRGŐSSÉGGEL KERÜL A PARLAMENT ELÉ A TÁVHŐ-SZOLGÁLTATÁSI TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS (2011-09-14)
Sürgősségi tárgyalást kérve nyújtja be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a távhőszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot azért, hogy az október elsején, a távhő hatósági ármegállapításával együtt hatályba léphessen - mondta Bencsik János, az NFM államtitkára.
Ez a törvénymódosítás teremti meg az alapját a távhő-támogatás új rendszerének, amelyben az eddigiek helyett a hőszolgáltatót és nem a termelőt támogatják.Az idei év közepéig a kötelező átvételi rendszerben a távhőtermelők által megtermelt áram árát támogatták, amit a végfelhasználó az áram árában fizetett meg, az új rendszerben viszont a távhőt fogják.
Bencsik János elmondta azt is, hogy a hatósági ár alapja a termelők indokolt költsége lesz, és az áram- illetve a gázpiaci szereplőkhöz hasonlóan 4,5 százalékos nyereséget ismer el. A cél az - hangsúlyozta az államtitkár - hogy egységesítsék az energiaszektorban a hatósági árazást.
A lakosságot és a nagyon kis fogyasztókat ellátó egyetemes áram- illetve gázszolgáltatásban 2010. június 21-től, a távhő esetében pedig 2011. április 15-től az energiaügyekért is felelős nemzeti fejlesztési miniszter határozza meg az árakat.
ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS PÁLYÁZATOKHOZ (2011-09-14)
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében - az államigazgatásban elsőként - bevezeti az elektronikus aláírást - jelentette be az NFÜ.
A közlemény ismerteti: az NFÜ a kifizetési folyamatba iktatott e-aláírás bevezetésével fontos lépést tett a teljes papírmentes pályáztatás felé. A digitális ügymenet költséghatékonyabbá és rövidebbé teszi az eljárást, hiszen alkalmazásának köszönhetően a legfontosabb bizonylatok összeállítása, kézjeggyel történő ellátása és intézmények közötti mozgatása is elektronikusan úton történik a jövőben.
Az NFÜ célja végső soron az, hogy az ÚSZT keretében megvalósuló beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódóan benyújtott számlák kifizetését felgyorsítsa.
A hamarosan bevezetendő e-aláírás az európai uniós és a magyarországi elvárásokat is teljesíti: az Európai Bizottság 2011-2015 közötti elektronikus kormányzati akcióterve ugyanis a pályázatok gyorsabb elbírálását a hatékony és olcsóbb állami működés ismérveként jelöli meg, valamint a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény is a hatékony és erős állam kritériumainak tekinti a modern technológiák és műszaki megoldások közigazgatásibeli alkalmazását.
Az új szolgáltatás minden résztvevő számára jelentősen megkönnyíti majd az uniós források felhasználásának ügyintézését, segítségével elkerülhetővé válik a dokumentumok kinyomtatása és szállítása, valamint egy korábban roppant időigényes átfutási folyamat rövidülhet le - közölte a szervezet. Az NFÜ a közlemény szerint fontosnak tartja, hogy a korábbi könnyítések (rövidebb adatlapok, egyszerűbb nyilatkozattétel, CD-n történő pályázat) bevezetése után végleg megszűnjön a túlzott adminisztráció.
Dányi Gábor, az NFÜ innovációs és informatikai elnökhelyettese a közleményben ismertette: a dokumentáció virtuális utaztatásával legalább 3 hivatal 9 aláírását igénylő egyhetes folyamat szűnik meg, valamint jelentős papír és postázási költségek spórolhatók meg. A fejlesztés emellett jelentősen gyorsítja a számlák kifizetésének átfutási idejét is, ami elősegíti az uniós támogatási keretek eredményesebb felhasználását.
Magyarország megerősödése az európai uniós támogatások hatékony és gyors felhasználásán, végső soron pedig a kkv-k mielőbbi forráshoz juttatásán múlik, ami elképzelhetetlen a vállalkozókra és a támogatási rendszerre nehezedő bürokratikus terhek csökkentése nélkül. Az új monitoring és online alkalmazás gyakorlata megfelel a Bizottság jövőbeni elvárásainak, mi több, az európai mezőny élén áll - olvasható a közleményben.
ÚJABB PÁLYÁZAT KIS TÁRSASHÁZAK SZÁMÁRA (2011-09-14)
Várhatóan október közepén mintegy 3 milliárd forint keretösszeggel használati meleg víz előállítására napkollektoros támogatási pályázatot írnak ki - tájékoztatta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára az MTI-t.
A részletek kidolgozása még folyik a piaci szereplők és a szakmai szervezetek bevonásával. Annyi bizonyos, hogy családi házak számára és 12 lakásosnál kisebb társasházaknak szól majd a támogatás. A hárommilliárd forint közösségi forrás a becslések szerint mintegy 6-7 milliárd forintnyi beruházást generál - fűzte hozzá az államtitkár.
A mintának szánt programban 5-6 ezer lakóegység meleg vízét szolgáltathatja napkollektor, ami - az áramtermelésre használható napelemmel szemben - gyorsabb megtérülést hoz. Bencsik János hangsúlyozta, hogy a közösségi források felhasználásánál is tekintettel kell lenni az ésszerű megtérülésre.
Bencsik János tájékoztatása szerint - ha a fejlesztési miniszter jóváhagyja a javaslatot -, akkor a korábbi pályázatok megmaradt forrásaiból kora ősszel új, a szénmonoxid mérgezés lehetőségét csökkentő kémény felújítási program is indulhat mintegy 500 millió forint keretösszeggel. Nem kizárt az sem, hogy a zöld beruházási rendszer (ZBR) panel alprogramjában elbírált, de forrás hiányában nem szerződött pályázóknak is további támogatás jut, mintegy 1,2 milliárd forint összegben. Ez újabb háromezer lakóegység korszerűsítésére nyújtana lehetőséget.
Az ZBR program előző kormányzati ciklusban megingott hitelességét "helyreállítottuk", amelyhez hozzájárult az is, hogy a legutóbbi pályázatra, a ZBR "Mi otthonunk" program keretében már csak nagyon szigorú feltételekkel lehetett pályázni - mondta az államtitkár. A ZBR lényege ugyanis az, hogy az üvegházhatású gázok kvótaértékesítéséből származó bevételeket az európai és kiotói értékesítési rendszerben egyaránt csak éghajlatvédelmi beruházásokra lehet fordítani. A kvótabevételekből megvalósuló beruházások esetében hiteles módon kell mérni és nyilvántartani az elért energia megtakarítást, valamint az üvegházgáz kibocsátás csökkenését. Sajnos a korábbi programok esetében ez az elvárás nem teljesült.
A magyar állam tulajdonában lévő kvóták értékesítéséről jelenleg is folynak biztató tárgyalások - mondta az államtitkár -, utalva arra is, hogy a világgazdaságban tapasztalható visszaesés nem segíti az értékesítési törekvéseket, hiszen a lehetséges kvótavevők is csökkenteni kényszerülnek termelési volumenüket, s ennek következtében az üvegházgáz kibocsátásuk is mérséklődik.
Az augusztus 15-től meghirdetett és - a keret kimerülése miatt - augusztus 17-én felfüggesztett 1,6 milliárd forint keretösszegű ZBR "Mi otthonunk" pályázatra 816 pályázat érkezett be 3,2 milliárd forint támogatási igénnyel. Ez átlagosan lakóegységenként négymillió forint támogatási igényt jelent. A formai ellenőrzés befejezése után szeptember első napjaiban kezdődött meg a tartalmi ellenőrzés. Ha a feltételeknek megfelelően három kategóriát javul az energetikai besorolás, akkor, a becslések szerint, akár 60-70 százaléknyi energia takarítható meg a pályázaton résztvevő kis lakóegység számú társasházakban illetve családi házakban.
A fejlesztési miniszter döntése alapján három épületenergetikai program pályázatairól is döntés született. A többlakásos társasházak távfűtésének költségmegosztó beruházásaihoz, az egycsatornás gyűjtőkémények felújításához és a ZBR energia hatékonysági alprogram utolsó elbírált csomagjába kerülő családi házak korszerűsítésére közel kétmilliárd forint támogatásról döntöttek, amelyek mintegy ötmilliárd forint értékű beruházást jelenthetnek a kivitelezésben résztvevő vállalkozásoknak.
Az MTI kérdésére Bencsik János közölte: az idén épületenergetikai és üvegházgáz kibocsátás csökkentésére irányuló éghajlatvédelmi programok keretében összességében 16,6 milliárd forint támogatást ítéltek meg, ami a becslések szerint 38,5 milliárd forint értékű beruházást generál. Az eredményes pályázatokon 47.400 lakóegység kapott támogatást és a megtakarítható energia eléri az évi 460 ezer gigajoult, míg az üvegházhatású gázok kibocsátása évi 40.500 tonnával csökkenhet.
GYÖKERES VÁLTOZÁSOK A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN – A TÁRSASHÁZAK IS ÉRINTETTEK LESZNEK (2011-08-31)
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) megalakulásával egyetlen állami szervezet irányítja a jövőben a díjköteles termékek hulladékainak gyűjtését, hasznosítását. Az OHÜ szeptember elsején kezdi meg működését - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az alapító okirat aláírásakor. A termékdíjból várhatóan 26 milliárd forint folyik be az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséghez, az összeg a hulladékgazdálkodás költségeinek egy részét fedezi.
Egyszerűbb, átláthatóbb és igazságosabb környezetvédelmi termékdíj-szabályozás született az eddigi bonyolult, nehezen érthető rendszer helyett, amelyben a pénzek mozgása nem mindig volt összhangban a feladatokkal - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor hozzátette: az új szabályozás célja, hogy minél nagyobb arányban gyűjtsék vissza a hulladékot, az elmúlt években ugyanis a koordináló szervezetek nagyon alacsony, 5-15 százalékos arányt tudtak felmutatni ezen a téren. A törvény célja, hogy növelje az anyagában történő újrahasznosítást (üvegből üveg, papírból papír, fémből fém előállítása), és érdekeltté tegye a kibocsátót a hulladékcsökkentésben.
A vidékfejlesztési tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy az új termékdíj-szabályozás nem ad mentességet a fizetési kötelezettség alól, és a „szennyező fizet" elvet tartja szem előtt. Fazekas Sándor beszélt arról is, hogy bizonyos esetekben kis mértékben emelkedik a termékdíj: a legjelentősebb terhelésnek kitett PET palackok esetében például 30 fillér, a dobozos sörnél, üdítőnél 50 fillér növekedéssel kell számolni csomagolóegységenként.
Várhatóan 26 milliárd forint bevétel folyik be a termékdíjból az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséghez, ez az összeg - a díjköteles termékek bővítésével és bizonyos tételek megemelésével - 2014-re eléri a 85 milliárd forintot - jelentette ki a környezetügyért felelős államtitkár. Illés Zoltán emlékeztetett arra, hogy ez a pénz eddig is benne volt a termékdíj-rendszerben, csak nem folyt be a cégektől, illetve termékdíj helyett a jóval alacsonyabb licencdíjat fizették.
A hulladékképződés csökkentése és az újrahasznosítás növelése a célja a már elfogadott termékdíj törvénynek és az új hulladékgazdálkodási törvénynek, amely szeptemberben kerül a parlament elé - jelentette ki Illés Zoltán. A környezetügyért felelős államtitkár hozzátette: elsődleges szempont a szelektív hulladékgyűjtés, de a gyűjtőszigetek helyett az olasz modellt támogatja. Vagyis az emberek külön gyűjtenék a papírt, külön a fémet-műanyagot-üveget, külön a komposztálható anyagokat, illetve az ezeken felül keletkező egyéb hulladékot.
Illés Zoltán kijelentette: azokat a termékeket, eljárásokat kell támogatni, amelyek révén kevesebb hulladék keletkezik. Hozzátette: az a cél, hogy ne érje meg az egyszer tölthető, eldobható csomagolás. A környezetügyért felelős államtitkár példaként hozta fel, hogy a betétdíjas termékekkel például csökkenthető a hulladékképződés.
A kormányzati szándékkal összhangban erős, felelős állami magatartást képvisel a jövőben az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség - jelentette ki az OHÜ leendő ügyvezető igazgatója. Vámosi Oszkár hozzátette: megfelelő, finanszírozható pályára kell állítani a hulladékgazdálkodást. Kiemelten fontosnak tartja azt is, hogy a lakosság érdekelt legyen a szelektív hulladékgyűjtésben, a jelenlegi adatok szerint ugyanis száz emberből mindössze 10 gyűjti így a szemetet. Vámosi Oszkár beszélt arról is, hogy a bevált, jól működő rendszereket megtartják, ahol lehet, ott fejlesztik, emellett támogatási lehetőségeken is dolgoznak.
AZ ÖRÖKÖSÖKNEK NEM KELL A LAKÁS - KI LESZ A TULAJDONOS? (2011-08-31)
Kérdés
Van egy lakás melynek a tulajdonosa elhunyt, és a törvényes örökösök visszautasították az örökséget.
A közjegyző tájékoztatása alapján megtudtuk, hogy ebben az esetben az Állam az örökös.
Felvettük a kapcsolatot az ügyvéddel aki az ügy illetékese lett. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a határozat még nem jogerős.
A lakáson közös költség tartozás van, melynek egy részét még az elhunyt halmozta fel, de a nagyobb rész már a halála után keletkezett.
Kértük az ügyvédet, hogy jelezze a tulajdonos felé a hátralékot, de azt a választ kaptuk, amíg a birtokba vétel nem történik meg az Államnak nincs fizetési kötelezettsége csak a birtokba vétel napjától és csak ettől kezdve lehet a közös költséget részére előírni.
Amennyiben a törvényes örökös csak hónapok múlva veszi birtokba az ingatlant a hátralékot abban az esetben is meg kell fizetnie.
Az Államnak nincs ilyen kötelezettsége?
A társasházban Fűtéskorszerűsítést végeznek a lakásba nem lehet bejutni, mert le van pecsételve így most kimarad a korszerűsítésből.
Mi a teendő ilyen esetben?
Kinek van fizetési kötelezettsége és mikortól?
Elmondtuk az ügyvédnek, hogy fizetési meghagyást, majd esetlegesen jelzálogjog bejegyzést leszünk kénytelenek kibocsájtani, amire azt a választ kaptuk, hogy teljesen felesleges mert nincs fizetési kötelezettség, amíg nem jogerős a határozat és akkor is csak a birtokba vétel napjától lesz az Államnak kötelezettsége.
Kérjük állásfoglalását kinek és mikortól van fizetési kötelezettsége ebben az esetben, és valóban nem lehet fizetési meghagyást esetleges jelzálogjog bejegyzést indítani az Állam ellen?
Válasz
A Polgári Törvénykönyv 598. § (3) bekezdése értelmében ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam a törvényes örökös.
A Ptk. rendelkezése szerint tehát a halál pillanatától kezdve az öröklés megnyílik és az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot megszerzi. A hagyatékot azonban terheli az örökhagyó tartozása, így a lakásra vonatkozóan fennálló minden tartozás.
A legfontosabb teendő, hogy az illetékes közjegyzőnél a társasháznak be kell jelentenie a fennálló tartozást és kérni kell, hogy a hagyatékot annak figyelembe vételével állapítsák meg.
A fennálló tartozásokhoz sorolandó a közös költség, az egyéb közgyűlés által jóváhagyott befizetések pl. célbefizetés, felújítási és karbantartási költségek stb.
A ptk. 679. § (1) bekezdése értelmében az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival annak hasznaival felel, így a képviseletet ellátó ügyvédet is folyamatosan tájékoztatni kell a fennálló tartozások összegéről.
Jelzálogjog bejegyzésre és fizetési meghagyás elindítására azonban addig valóban nincs lehetőség, amíg nem válik egyértelművé, hogy ki lett az örökös, vagyis a hagyaték ügyében eljáró közjegyző végzéséig.
MEGALAKULT A MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ - AKÁR A SZOMSZÉDUNK IS LEHET (2011-08-31)
Elfogadta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. igazgatósága hétfői ülésén a bajba került lakáshiteleseket segítő Nemzeti Eszközkezelő Zrt. alapító okiratát, amelyben Csillag Tamást jelölte ki határozatlan idejű megbízatással vezérigazgatónak - közölte a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság az MTI-vel.
Csillag Tamás közgazdász tíz éven át volt a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója, azt megelőzően pedig több befektetési részvénytársaságnál volt vezető. A társaság első felügyelőbizottsági tagjainak Fürjes Balázs Zoltánt, Andrelli Tibort és Müller Tibort választották meg - tájékoztatott az államtitkárság.
A százszázalékos állami tulajdonú vállalat jegyzett tőkéje - a vagyonkezelő részére egy júliusi kormányhatározat alapján átcsoportosított kétmilliárd forintos költségvetési forrás eredményeként - 100 millió forint, míg tőketartaléka 1,9 milliárd forint. Az MNV hétfői döntésével megindul az eszközkezelő cégbejegyzése.
A kormányzati kommunikációs államtitkárság közleményében azt írta: a Nemzeti Eszközkezelő létrejötte azon kormányzati intézkedések egyike, amellyel segíteni tudnak a bajba jutott lakáshitelesek közül is azoknak, akik már elveszítették otthonukat. Az eszközkezelő segítséget tud nyújtani például úgy, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, és bérleti jogot kínál fel a volt tulajdonosnak. A társaság 2014. december 31-ig összesen legfeljebb ötezer ingatlant vásárol meg az eddigi kormánydöntés alapján, és kizárólag a jelzáloghitellel terhelt lakások megvásárlását bonyolítja le.
A közlemény szerint hetek óta zajlik az a szakmai háttérmunka, amely alapján kialakul az is, hogy például a kényszerértékesítésre kiválasztott lakásokra milyen vételárat alkalmaz az eszközkezelő. Alapelv, hogy a vételi ár megállapítása a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított hitelbiztosítéki értékhez igazodik majd.
Ha az eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket az adós nem jogosult igénybe venni, vagy a bérlővé vált korábbi adós nem képes fizetni a lakbért, illetve fedezni az ingatlan fenntartási költségeit, a szociális családiház-építési programmal vagy az illetékes önkormányzat szociális bérlakásainak bevonásával oldható meg az adós lakhatása - közölte az államtitkárság.
Ki és milyen módon üzemelteti egy panel épület berendezéseit?
A lakóépületek szellőztetéséről az OTÉK, pontosabban a 253/1997 sz. rendelet módosításaként a 182/2008 (VII. 14.) sz. kormányrendelet ad általános útmutatást.
A dokumentum különböző pontjai rendelkeznek a gravitációs és a gépi szellőztetésről.
Ezek közül kiemelnék egyet, mely a 40 § -ban található:
„A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket, természetes szellőzéssel kell ellátni, kivéve, ha rendeltetésszerű használatukhoz mesterséges légcsere alkalmazása is szükséges."
A tetőventilátorok folyamatos (eredetileg így is tervezett) üzemeltetése is szükségszerű, hiszen szellőzés nélkül, a belső komfort érzet romlik, sőt szellőzés nélkül a páratartalom törvényszerűen megemelkedik, melynek következtében a belső falfelületeken páralecsapódás, penészesedés is megjelenik.
Az illegálisan bekötött konyhai szagelszívók és kisventilátorok a szellőzőrendszer hatékonyságát jelentősen rontják, hiszen ebben az esetben előfordulhat, hogy az egyik lakásban keletkezett szagokat a beépített ventilátor átnyomja a felette vagy alatta található, légcsatornával összeköttetésben lévő lakásba.
További rendelet a GmBSz (Gáz Műszaki Biztonsági Szabályzat), mely a lakásokban található nyílt égésterű gázkészülékek légellátását és keletkezett szennyezett levegő eltávolítását taglalja. A Szabályzat a légcserére vonatkozóan kimondja, hogy a lakásban található 'A' típusú, azaz a kéménybe nem kötött gázkészülék (pl. gáztűzhely) esetén előírja a szükséges levegő utánpótlást, valamint a keletkezett szennyezőanyagok eltávolítását.
Pontosabban a 4.3 pontban található a következő előírás:
„Az „A" típusú gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell a helyiség olyan légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyezőanyagok koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza."
Ez általában jelenleg 60 m3/h. jelent azokban a konyhákban, ahol gáztűzhely található.
Ez betartandó, mivel a gázszolgáltatók kérik átalakításkor, felújításkor, amely engedélyhez kötött tevékenység. Tehát a konyhai tetőtéri ventilátorokat mindenképpen folyamatosan kell üzemeltetni, hogy a fenti érték tartható legyen.
A szellőzési rendszer karbantartása során ne feledkezzenek meg a légcsatorna hálózat időszakos felülvizsgálatáról, tisztításáról sem, mely egészségügyi és tűzvédelmi szempontból is igen fontos feladat.
Király Tamás
műszaki igazgató
Aereco Légtechnika Kft.
www.aereco.hu
Motorkerékpár tárolása társasházban
A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet 23.13-25. pontjai így rendelkeznek:
23.13. Gépjárművet középület kapualjában tárolni nem szabad, egyéb kapualjban csak úgy szabad elhelyezni, hogy a gépjármű egyik oldalán a közlekedésre legalább 2 méter széles út szabadon maradjon.
23.14. Gépjárművet udvarban az ajtó, ablak, erkély, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcső függőleges vetületétől minden irányban legalább 2 méter távolságra szabad elhelyezni.
23.15. Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghető folyadékot, éghető gázt - a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével - tárolni nem szabad. Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, illetőleg a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást végezni tilos.
Az SZMSZ mellékleteként elfogadott Házirend szabályait is meg kell azonban tekinteni, mert lehet, hogy az elfogadása során ilyen jellegű esetekre is rendelkeztek. Ha igen, akkor az abban foglaltak betartása is kötelező.
Valóban olyan egyszerű az egyszerűsített számlák kitöltése?
A nyomtatvány ellátóknál számtalan típusú úgynevezett egyszerűsített számlatömb kapható, ugyanakkor ezek kitöltését nem mindig találjuk problémamentesnek. Az elmúlt időszakban különböző APEH állásfoglalásokat is olvashattunk ezzel kapcsolatosan, ami után arra gondolhatunk, hogy valóban nyomtatványfüggő a dolog.
Az általános forgalmi adóról szóló CXXVII. törvény (továbbiakban áfatörvény) 176. § (2) bekezdése alapján a számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy az áfatörvény 169. §. Számla adattartalma fejezet felsorolt adatai közül
• az adó alapja helyett, az ellenérték adót is tartalmazó összegét, azaz a bruttó összeget, illetve
• az alkalmazott adó mértéke helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő százalékértéket kell feltüntetni azzal, hogy az áthárított adó összege nem tüntethető fel.
Az APEH Közép-Dunántúli Regionális Igazgatóság tájékoztatója szerint ebből pedig az következik, hogy a készpénzes számla nyomtatványokon a számla felső részében - amennyiben 25 %-os kulcs alá tartozó értékesítésről van szó - 25 %-ot, a számla alsó részében az áfatörvény 83. § a) pontja szerinti 20 százalékértéket kell feltüntetni.
Az Észak-Alföldi Regionális Igazgatóság szerint az Áfa tv. 83. §-a értelmében, az ellenértéket úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adót is tartalmazza.
A hivatkozott törvényi rendelkezésnek megfelelően tehát az egyszerűsített számlában az áfával növelt ellenértéket tartalmazó oszlopban (felül) és a számla alján is az adó áthárított százalékértékének feltüntetésekor az Áfa tv. 83. §-ban meghatározott, a bruttó értékből visszafelé történő számításkor alkalmazandó adókulcsokat kell feltüntetni. A 25 %-os felszámítandó adómértéknél 20 %, 18%-os felszámítandó adómérték esetén pedig 15,25 %, 5%-os felszámítandó adómérték esetén pedig 4,76 %-ot kell feltüntetni.
Lehet, hogy mindkét igazgatóság másféle nyomtatványtömböt vett mintának, de mindenesetre az Áfa törvény 83., 169. és 176.§-a szabályozza az egyszerűsített számlák kitöltését. Az ezek alapján kitöltötteket nem kifogásolhatja egy adóellenőrzés sem.
A határozatok könyve tulajdonképpen a közgyűlési jegyzőkönyvek gyűjteménye azzal a többlettel, hogy külön lapon meg kell jelölni az egyes határozatok végrehajtásának módját és határidejét, a teljesítést és arról is számot kell adni, hogy miért nem sikerült a határozatot végrehajtani (akadályok felsorolása).
A tulajdonosok jogai közé tartozik, hogy a tulajdonukkal kapcsolatos információt megszerezhetik, azzal a korláttal, hogy személyiségi jogokat az adatgyűjtés nem sérthet.
A társasházi törvény a társasház gazdálkodásának ellenőrzésével a Számvizsgáló Bizottságot hatalmazza fel, tehát ilyen kérdésekben elsősorban nekik van lehetőségük az adatok összegyűjtésére. Ha azonban egy-egy témakörben a tulajdonost érdekli az elszámolás, vagy a szerződés, akkor abba betekinthet, de az iratokat nem viheti el.
A szkennelés és másolás az iratokból már nem ingyenes, annak költségeit a tulajdonosnak külön meg kell fizetnie. (Erről érdemes az SZMSZ-ben rendelkezni és a költséget is a közgyűlésen megállapítani, hiszen nem csak a papír és festék költségét kell ilyenkor számba venni, hanem az azzal kapcsolatos munkaidőt is!)
Mikor nem kell külső személlyel ellenőriztetni a társasház gazdálkodását?
A törvény módosítással (2010 decemberi törvénymódosítás) lehetőség van arra, hogy azoknál a társasházaknál, ahol a Számvizsgáló Bizottság tagjai között regisztrált mérlegképes könyvelő, vagy könyvvizsgáló van, ott nem kötelező külső szakemberrel ellenőriztetni a gazdálkodást.
Nem kell ott sem, ahol a közös képviseletet ellátó társasházkezelő regisztráltata magát a helyi önkormányzatnál és rendelkezik OKJ-s társasházkezelői szakvizsgával.
Viszont nincs felmentés a külső ellenőrzés alól akkor, ha a közös képviselő regisztrált mérlegképes könyvelő, vagy olyan személlyel végezteti a könyvelést, de nincs meg a társasházkezelői szakképzettsége.
Ezek az előírások már a 2010. évi gazdálkodás ellenőrzésére is vonatkoznak, vagyis a mostani közgyűlési időszakban e szerint kell eljárni.
Lakás eladásakor van-e elővásárlási joguk a társasházi tulajdonostársaknak?
Abban az esetben van a tulajdonosoknak elővásárlási joga, ha a társasház alapító okiratában megtalálható az elővásárlási jogosultság. Ha ott nincs, akkor szabadon értékesíthető az ingatlan.